Építőipari jótállás és garancia:
Az építőiparban a garancia azonos a jótállási kötelezettséggel. A jótállás lényege, hogy a munkát elvégző fél (vállalkozó) hibátlan teljesítésért jótállásra köteles a jótállási időtartam alatt.
Csak akkor szabadulhat meg e felelősségtől, ha a hiba nem a kivitelezéssel összefüggésben keletkezett, vagy ha az építmény nem rendeltetés szerűen volt használva.
Jótállás az építőiparban:
A jótállásra vonatkozó kötelezettséget kormányrendelet határozza meg. Ezen dokumentumban foglaltak alkalmazása minden esetben kötelező, akkor is, ha az építési szerződés nem tartalmaz konkrét jótállási rendelkezéseket.
Az építőipari jótállás jogosultja és kötelezettje:
A jótállás jogosultja mindig az a személy, aki az építési szerződés alapján a munkát megrendeli.
A jótállás kötelezettje az építési szerződés alapján a munkát elvállaló fél (vállalkozó), vagy építési szerződés hiányában a munkát ténylegesen elvégző személy.
A jótállás hatóköre:
A jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan létesített építmény egészére, esetünkben a térburkolat teljes szerkezetére. Másszóval az alépítmény- és a térkő burkolat hibátlan kivitelezésére, valamint azokra az anyagokra, melyeket a kivitelező saját beszerzésben épített be.
A jótállási időszak :
Az építőipari jótállás időtartama az elvégzett munka befejezésétől számított három évre terjed ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozó a teljesítéstől számított három évig felelős a munkája eredményéért.
Hibák kijavítása:
Amennyiben a jótállás jogosultja (megrendelő) esetlegesen hibát észlel a jótállási időn belül, erről tájékoztatja a munkát elvégző felet (vállalkozót), aki köteles a bejelentést követően a hibát megvizsgálni, és a jogosult igényét értékelni. Felek egyetértése esetén a munkát elvégző fél (vállalkozó) egy közösen egyeztetett határidőig a hibát kijavítja.